Van már vagy három hónapja is annak, hogy leírtam azt a sort, hogy „Amikor majd ez az egész véget ér, felvesszük a legtarkább ruhánkat…”. Nekem ez a blogbejegyzés jelzi azt, hogy részemről most ért véget ez a nyomasztó időszak.  Tudom, hogy jöhet még a második, a harmadik, meg a tizenharmadik…

  Ha visszagondolok a kilencvenes évekre, úgy érzem, mintha egy pillanat alatt elröppent volna az egész. Az évtized elején még ott ültem egy iskolapadban és azt hallgattam a sulirádión keresztül, hogy Magyarország immár köztársaság lett, a végén meg már az óvoda felé tekertem a bicikli…

  Amikor 2016-ban a Netflix bemutatta a Stranger Things című sorozat első évadját, hirtelen fellángolt az érdeklődés a nyolcvanas évek divatja iránt.  Jómagam is rácuppantam a képernyőre, és nem csupán a lebilincselő meseszövés, vagy a szimpatikus gyerekszereplők miatt. Valami genetikai csavar…

  A hetvenes évek divatja olyan volt, mint egy jobbfajta búcsújáróhely vásári kínálata, ahol a kacsintós szentképtől kezdve a teflon serpenyőig mindent megtalál az ember, miközben háttérzajként a népi Mária-énekek ősi dallama keveredik a letűnt évek legharsányabb diszkóslágereivel. Bámulatos…